02Bemutatkozás

Megkérdeztük a mestert

Papfalvy Ferenc, az egyetlen magyar hárfakészítő táborhegyi otthonában beszél nekünk a kezdetekről, intuícióról, bizalomról és a vevőivel való kapcsolatáról

Otthonukba érkezve Ferenc a teraszukon kínál hellyel, hogy az életéről, a cégéről, a hárfakészítés világáról beszélgessünk. Az ő szavaival élve ez sokkal izgalmasabb, mint egy életrajz, s így - személyesen beszélgetve – tudjuk igazán megismerni őt, s gondolkodását.

• Meséld el nekünk, mikor és hogyan találkoztál először a hárfával, honnan jött az ötlet, hogy ezzel foglalkozz?

• Az egész azzal kezdődött, hogy egyetemista koromban elkezdtem fuvolázni, és a saját, majd később mások hangszereit is egyre gyakrabban én javítottam. Voltak ötleteim, szerettem volna hangszerész lenni, de nem álltak velem szóba. Aztán Mozart Fuvola-hárfa versenyén keresztül megismerkedtem Kiss Tündével, aki akkoriban fiatal hárfatanárnő volt. Több mint 20 év telt el, ez idő alatt dolgoztam tanárként, mérnökként, építkeztem, és elkezdtem fával foglalkozni, majd egy ismerősöm felkeresett, hogy darabjaiból össze kellene rakni egy kishárfát. Ezt Kiss Tünde segítségével húroztuk fel és hangoltuk be, majd nekem volt egy merész állításom, miszerint „ilyet én bármikor tudok készíteni”. Kiss Tünde bízott bennem, és küldött hozzám érdeklődőket. Közben gépészmérnökként a pedálhárfa technikai részei is felkeltették érdeklődésemet. Ekkor már egész világosan láttam, hogy ez az én személyiségemnek tökéletesen megfelelő feladatkör, és fokozatosan az ország hárfásai körében is ismert lettem.

• Valóban különleges története ez a véletlenek s az álmok összefonódásának. Azt mondtad, egyre ismertebb lettél a művészeti világban. Milyen fogadtatásban részesültél munkád legelején a hárfások között?

• Mindenki nagy örömmel találkozott kishárfáimmal, amik aztán mind hangilag, mind technikailag egyre jobbak lettek és a hárfaművészek tapasztalhatták, hogy alig akad olyan probléma, amivel ne tudna ez az ismeretlenségből felbukkant emberke megküzdeni. Tapasztalhatták, hogy újabb és újabb típusok, egyre nagyobb léptékű pedálhárfa javítások kerülnek ki a kezemből, akár a gyárinál jobb minőségben is.

• Gondolom, mindenki izgatott volt, hogy végre Magyarországnak is vannak saját hárfái. Említetted, hogy kishárfáid egyre jobbak. Minek köszönhető ez a folyamatos fejlődés?

• Tudod, az ember némi tapasztalat birtokában, ha egy problémára nagyon rákoncentrál, akkor működik az intuíció, mint megismerési és alkotói forrás. Ha ehhez hozzáadódik a sokévi gyakorlat, akkor ennek birtokában, valamint a felmerülő igények szerint óvatosan változtatni tudjuk a már meglévő formákat. A másik motívum, hogy mindig figyelembe veszem a kritikákat, tapasztalt hangszerészek véleményét, s egyes döntéseket hosszú gondolkodás, mérlegelés előz meg. Ezen kívül nagyon fontosnak tartom az anyagválasztást, ugyanis én a lehető legjobb hozzávalókkal dolgozom, amik legfőképpen Erdélyből, Olaszországból, Németországból és Finnországból származnak, de vannak fáim Szibériából is. És nyilván a szerencse is hozzájárul a sikerhez.

• Valóban; minden nagy felfedezést tudás, sok munka és valamilyen szerencsés véletlen előzött meg. Ha jól emlékszem, korábban mondtad, hogy egyre többen használnak Papfalvy-hárfákat. Hogyan jutnak el hozzád a vevőid, mi a marketing stratégiád?

• Jó bornak nem kell cégér. - mosolyodik el Ferenc, majd komolyabban folytatja – Elsősorban a hárfatanárok küldik hozzám a kuncsaftokat, akár bérlésről, akár vásárlásról van szó. És tekintettel arra, hogy nálam nem szokványos a jutalékadás, ezért úgy gondolom, hogy ezt meggyőződésből teszik. Emellett természetesen interneten keresztül is sok megkeresés érkezik, nem beszélve arról, hogy sokszor a hárfások adják tovább a hangszereim hírét egymás között.

• Beszeltünk már a magyar hárfás világról. Mi a helyzet a külföldi művészekkel? Vannak közülük is megrendelőid?

• Természetesen. Van, ahol különböző kiállítások révén, van, ahol kint élő magyar hárfásokon keresztül ismernek, de Ausztria és Franciaország mellett vannak hangszereim Portugáliában, Angliában, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Oroszországban is.

• Amikor én a műhelyedbe léptem, barátságos, nyitott fogadtatást kaptam. Minden látogatódat így várod?

• Általában, mikor megkeresnek, munka közben találnak. A közvetlen viszonyt az is mutatja, hogy sok új modellemet az első vevőről nevezem el. Ez alól kivételt képez a főleg bérbeadásra szánt Bori, Blanka, Janka és Sára nevű modelleim, amiket lányaimról neveztem el.

• Gondolom, sok idelátogató megkérdezi, hogy vajon mennyibe kerül egy hárfa és -ha nem titok- én is feltenném ezt a kérdést.

• Áraimat igyekszem az itthoni pénztárcákhoz igazítani; Magyarországon az eurós árakból eleve 10% kedvezmény jár. Emellett aki sok kuncsaftot hozott már nekem, azoknak ennél sokkal nagyobb kedvezményt is adok. Általában annyiért készítek vagy javítok hárfát, amennyi egy elfogadható órabért eredményez és fedezi a cég költségeit, de extra haszonra nem törekszem.

• Ez a mai világban igen rendkívüli és példaértékű. Mielőtt elbúcsúznánk, megkérdezném, hogy mik a terveid, céljaid a Hárfamíves Bt. jövőjével kapcsolatban?

• Folyamatban van a csapatépítés, és olyan fejlesztések, amelyek lehetővé teszik, hogy a hárfásokat soha ne hagyjam cserben, de a további újítások hadd maradjanak meg a cég kulisszatitkaként.